Csak egy fényes csillag képes túlélni önmagát,

Ahogy az emléke átszáguld időn, s téren át,

És célba ér, ha téged majd szíven talál.

Mert a legendák, kik előttünk az utat taposták,

Mind ott élnek velünk, a múltunk eggyé vált,

S a szívük majd bennünk dobog tovább.

JÁTSSZ, MÉG JÁTSSZ, MÍG OTT NEM ÁLLSZ,

AHOL A HŐSÖK ÁLLNAK!

NEM SZÜLETTÉL LEGENDÁNAK,

DE AKÁR AZZÁ IS VÁLHATSZ,

TŰZÖN ÉS VÍZEN ÁT!

Mint a bajnok, kit gyermekként csak képekről látsz,

Épp úgy indulj, mert szíved mélyén harcba visz a láz.

Hát szállj csak fel, ha csillagok közé vágynál!

Viszont könnyek és harcok még évekig az út,

Majd a vállad nyomja víz alá a holnap és a múlt.

Hát légy a fény, a nap legyél az éjben!

JÁTSSZ, MÉG JÁTSSZ, MÍG OTT NEM ÁLLSZ,

AHOL A HŐSÖK ÁLLNAK!

NEM SZÜLETTÉL LEGENDÁNAK,

DE AKÁR AZZÁ IS VÁLHATSZ,

TŰZÖN ÉS VÍZEN ÁT!

O-o-o-o-o.......

Hétköznapi csaták

Szomjazzák a csodát,

Ha kell a vízen is járj!

JÁTSSZ, MÉG JÁTSSZ, MÍG OTT NEM ÁLLSZ,

AHOL A HŐSÖK ÁLLNAK!

NEM SZÜLETTÉL LEGENDÁNAK,

DE AKÁR AZZÁ IS VÁLHATSZ,

TŰZÖN ÉS VÍZEN ÁT!

ÉS MINT EGY FŐNIX KI LÁNGOLVA ÚJRA MESSZE SZÁLL.

TIÉD LESZ FÖLD ÉS ÉG!

TIÉD A MINDENSÉG!

VÁR RÁD A HALLHATATLANSÁG!