Kepes Sára: [Dalciklus

Mint sötétet a fény ー

\túgy leltelek,

mint utazó a megürült padot,

és úgy szeretlek most, ahogy a mély

vizeknek halai az iszapot.

Tenyeremben simogatás lapul

\tー így bújnak meg házak közt csöpp terek ー

\tElment a kedves.

\t Én engedtem el,

\tmint léggömb zsinegét a kisgyerek.