Hátizsákjába belegyűrt pár inget és egy fogkefét,

Útra készen, szorongva várta már a naplementét.

A faluban csend volt csak a kutyák ugattak és sírt a szél.

Itt nappal is minden oly sötét és mindenki fél, itt mindenki fél.

Válladon tartja két kezét, fiam én itt vigyázok rád.

Ne tégy egy lépést sem, mert figyelünk mindenkit,

Minden ostobát.

Mit tehetnél, hát nekivágsz, ó segítség, segítség.

A háza helyét, s a múltját fegyver áztatta puha föld fedi.

A fotó már nagyon régi, s hogy nézi lassan elerednek könnyei.

A parlagra vetett földön szép jövők helyett már csak fű terem.

Hol itt az értelem, ez egy jégverem, ez egy jégverem.

Válladon tartja két kezét, fiam én itt vigyázok rád.

Ne tégy egy lépést sem, mert figyelünk mindenkit,

Minden ostobát.

Mit tehetnél, hát nekivágsz, ó segítség, segítség.